25.

Jamie:

Andy annyit vergődött az autóban, hogy kezdett idegesíteni, úgy izomból. Folyamatosan mondta a magáét...
- Fogd be légyszi... - vigyorogtam rá...
Csöndben maradt, de továbbra is idegesen meredt maga elé... hiába hívta Rea-t nem vette fel neki...
- Biersack... ugye tudod... hogy azt vágtad a fejemhez, hogy én öltem meg a gyereked...
- Mert így is volt...
- Hát ebben... naaaaggyot tévedsz... persze ettől még utállak, de a gyereket soha nem bántottam volna, ahogy Rea-t sem...
- De hát láttam, ahogy elhajtottál... ő pedig...
- Nem ÉN voltam... érted?...
- Akkor ki? - nézett rám keresztbe font karral...
- Azt... neked kell kiderítened...
- Nagyon vicces vagy... miért nem egyszerűsíted le és mondod el?
- Nem tehetem... ugyanis nem tudom... mögöttem jött egy kocsi, Rea kirohant utánam, mert beszélni akart velem... de én nem hallgattam meg... az útra szaladt és elütötte őt a mögöttem álló autó... aztán elhajtott, én pedig megpróbáltam utolérni...
- És nem ment?
- Nem... elveszítettem a városban... de... azt tudom, hogy milyen autó volt... egy vörös bmw...
- Hát ez... - hirtelen elakadt a szava... - talán tudom ki volt az... de utána kell járnom... Jamie... esetleg... segítenél? - nézett rám... annyira megdöbbentem, hogy a fékbe tapostam...
- Te normális vagy Biersack? Mi közöm hozzád?
- Rea miatt segítenél? Engem per pillanat úgyis utál...
- Ahogy én is...
- De ettől még... te is szereted őt és én is... ennyivel tartozunk neki...
- Jesszusom... csak lassulj le, mielőtt szívrohamot kapsz... bár akkor nem lenne veled több bajom...
- Akkor segítesz? - Máris láttam az arcán, hogy valami ördögi tervbe cseppentem... de talán így visszakaphatom Rea-t...
- Legyen... de bazdmeg magad akkor is... - fújtattam...

Fél órával később a lakásban ültünk... Rea szúrós tekintetét folyton a tarkómon éreztem... de nem hibáztattam érte... tudtam mit tettem... és bár bocsánatot kértem, tudtam azt is, hogy ez nem elég... bizonyítanom kell...
- Andy... kórházba kéne menned... - sziszegte alig hallhatóan...
- semmi baj... Jól vagyok csak bánt ami történt... Azt meg pláne hogy azt hittem, higy Ash...
- cssss , csak fogd be...- Rea lehajolt es egy csókot nyomott Andy szájára. Összerándult a gyomrom...
- lehet hogy ezt ne kelljen végig nézem...?
- senki nem kért rá hogy itt legyél...
- ha nem lennék Andy mostanra szetfagyott volna....
- Igazad van... Sajnálom... - Rea komolyan beszélt...
- én is....mindent... - egy rövidke pillanat erejéig eltunt közülünk a feszültség... Csak néztük egymást...
Andy keze zavarta meg Rea -t... Összefonódott ujjaikat néztem... Szeretlek Rea... Tombolt a gondolat az agyamban... De nem mondhattam ki...