27.

Fairy:

Andy telefonja szakította meg a kínos csendet... a rendőrök voltak... bizonyíték hiányában nem tudnak semmit tenni Candyvel.. hát a következő az volt, hogy tervet kovácsoltunk, amivel rá tudjuk venni Candyt hogy bevallja mit tett... így megint elmaradt a kínos beszélgetés hármunk között, pedig tudtam, hogy nem húzhatom sokáig az időt... és ha kiderül, az ezerszer rosszabb mintha én magam mondom el...

Jamie amúgy is megsejtett valamit... tudom... éreztem rajta...

- Majd én... - dobta be a tökéletes ötletet... - Candy engem nem ismer személyesen... ahogy azt sem tudja, hogy most itt vagyok... beetetem, hogy bosszút akarok állni rajtad... - mutatott Andyre... - és rábeszélem, hogy fogjunk össze... kicsit kavarok vele... - éreztem hogy a gyomrom összerándul, ahogy elképzeltem, hogy Jamie "kicsit kavar" Candyvel... de láthatóan Andyt feldobta a terv... 

- Csak egy baj van... - kezdte...

- ... Nem tudjuk, hogy hol van Candy...- fejeztem be...

- Mitől lett ilyen rossz kedved Frairy? - nézett rám csibész mosollyal Jamie...

- Félek hogy... valami rosszul fog elsülni... ha tényleg ő volt...ha ez a lány legutóbb megpróbált megölni... nem akarom hogy bajod essen..... - éreztem hogy Andy feszeng - ... nem akarom hogy bárkinek baja essen...

- Szerintem nem lesz baj... - morogta maga elé Jamie
- Akkor, már csak azt kell kitalálni, hogy, hogy találjuk meg a csajt... - tette hozzá Andy...
- nekem van egy ötletem... felhívom én... szólok neki, hogy fellépésünk lesz és hogy jó lenne ha ott lenne... majd elhitetem vele, hogy megbocsájtottam neki...
...
A vállammal támasztottam a telefont, miközben rágyújtottam és legnagyobb meglepetésemre a harmadik csöngésre Candy felkapta a telefont...

Jamie:

Andy némán nézett maga elé egy darabig, aztán a tefonját nyomkodva szólalt meg...
- Ti... úgyértem... te és Fairy... van valami...
- Ez... nem kérdés volt Biersack...
- Nem... mármint... az akart lenni...
- Andy... én most egy kis időt akarok... amíg végig gondolom az egészet... és ez J-re is vonatkozik... - szólalt meg Rea az ajtóból...
Én csak némán mosolyogtam magam elé... inkább nem kommentálom...
- Időre van szükséged? Rea... tudod mennyi idő telt el?... Abban bíztam, hogy... ez elég idő volt... - Andy kicsit kezdte felkapni a vizet... de még mindig úgy éreztem, hogy jobb ha nem szólok bele,,,
- Én pedig azt hiszem... hogy ha még fontos vagyok neked... nem hagytad volna magad... és nem lenne Candy...- láttam, hogy elharapta a mondatot...
- Azt hittem túl vagyunk... ezen... - nézett rá boci szemekkel...
- Én is azt hittem... de... egyszerűen olyan nehéz... túl sok pofont kaptam tőled... - erre a mondatra azért én is összerezzentem... eszembe jutott a mi szakításunk oka... de már legyőztem a magam démonait... az a sok idő az indulatkezelő terápián... megtette hatását... minden agresszivitásomat kiéltem a zenében és a filmvásznon...
- akkor most??? - valahogy megértettem... pontosan ezt éreztem én is... csak Fairyt akartam... ahogy ő is... és most épp nagyon úgy festett, hogy egyikünk sincs nyeregben...
- Én... kimegyek cigizni... - álltam volna fel, de Rea rámszólt...
- J... kérlek... - visszahuppantam... - akkor most... tiszta vizet öntök a pohárba... a helyzet a következő... mind a kettőtöket... szeretlek... és nem tudom eldönteni, hogy mit akarok...
- ... Rea... te most azt várod, hogy ezt elfogadjam? - nyögte Andy... - már meg ne haragudj... - nézett rám - de Jamie megütött... bántott téged...
- Andy... te is bántottál... többször is... gondolj csak bele... az, hogy lelkileg bántottál... semmivel nem jobb...
Láttam, ahogy teljes letargiába zuhanva lehajtja a fejét...
- Fairy... - suttogta Andy... - én sajnálom, de nekem ez... így nem fog menni... úgy érzem... túl sokat kérsz... versenyezzek vele?! érted... - kicsit bántó volt a hangnem...
- Ha ezt érzed... akkor semmi szükség rá...
- Nem akarok bele szólni a vitátokba... de én is itt vagyok ám... - mosolyogtam magam elé... próbáltam leplezni mennyire ideges lettem... - szerintem... koncentráljunk Candyre... azt hiszem... az lenne a legokosabb... addig is Fairynek van ideje... hogy döntsön....
Andy dühösen fújtatott egyet,,,
- Rendben... - szólalt meg végül... Rea a könnyeivel küzdött... nagy terhet nyomtam a vállára ezzel... de igen is... dönteni kell...
- Én most... kimegyek cigizni.... - zártam le a témát....

Mikor visszaértem, Rea nem volt sehol...
- öhm...?
- Azt mondta lefekszik... kicsit kikészült lelkileg...
- Már azt hittem feladod... - mosolyogtam rá...
- Nem... azt nem...csak egyszerűen nem értem...
- Én sem... de ha ő ezt kéri... én a végtelenségig harcolok érte...
- Igen... azt hiszem én is... - mosolygott rám...
Elindultam én is lefeküdni... az egyik szobából fény szűrődött ki... ahogy elmentem előtte...
- J!! - szólalt meg Rea...
- Tessék..?
- Bejössz?
- Persze... - leültem az ágy szélére... - mesélj
- Nagyon jó a zenéd... - mutatott a képernyőre ahol szembe nézhettem magammal...
- Ez a szám... neked írtam... - éreztem hogy ezzel betaláltam... de ez volt az igazság... átölelt...
- Andy?!
- Látom... nincs rám szükség... szólalt meg az ajtóból...
- Várj...! - kérte Fairy... - kérlek...
Egy fél pillanat néma csöndben telt el... lassan kibontakozott az agyam kis rejtett zugában... mit is szeretne Fairy...valószínűleg Andynek is akkor esett le...
- Te komolyan...
- csak... - de nem volt szükség magyarázatra...

Rea:

Rohadtul éreztem magam... Andy megütközve bámult maga elé... láttam, hogy Jamie kerekei is beindultak... és pontosan érezhető volt az a pillanat amikor megértették mit szeretnék...
- Te komolyan... - Andy szinte ki sem mondta...
- Csak... - suttogtam bele a levegőbe, de nem kellett befejeznem... pár lépéssel átszelte a köztünk lévő távolságot,
A következő pillanatban a keze a pólóm alatt száguldott végig, miközben Jamie forró ajkai az enyémhez értek...
Ezt akartam... mind kettőjüket és egyiküket sem... mindkettőre haragudtam, de mindkettőnek megbocsájtottam... egy nagy szakadás volt a lelkem... könnyek folytak le az arcomon, miközben kezek érintettek és ajkak csókoltak, élveztem a dolgot de a zavar és az új élmény vissza vissza rántottak a valóságba. Forró csókokat éreztem a bordáim vonalán a mellemen a kulcscsontomon a nyakamon, majd J nézett velem szembe, szemében vad tűzként lobogott a vágy... hirtelen villámként jött élvezet... felhevült combom belső oldalán csókolt Andy vadul, szinte dühösen... csókjai nyomán
hangos sóhajok hagyták el a számat... Jamie szemei villámokat szórtak felém és olyan vadul csókolt, ahogy azelőtt még soha... nem tudom, melyikük gyötrő keze hajszolt elsőnek a gyönyörbe... de utána... már nem volt megállás... felváltva élveztek... a végén pedig szinte ájultan hevertünk egymás mellett... az oldalamon feküdtem mögöttem szorosan Andy, keze még mindig cirógatott... Jamie pedig mosolyogva nézett ki szőke tincsei alól alíg pár centire az arcomtól...
- Boldog vagy Fairy? - törte meg végül a csendet... én pedig a párnámba fojtottam feltörni készülő könnyeimet, de nem hagyták... Andy cirógató keze alattomos csiklandozóvá változott... Jamie pedig kilopta a párnát a fejem alól...
- Válaszolj, vagy halálra csikiztetlek Andyvel... - nevetett rám J
- Most... most boldog vagyok... - éreztem hogy fülig vörösödtem, de azt hiszem erre a válaszra számítottak... Andy lehajolt, hogy csókot leheljen a számra majd felpattant...
- Dohányoznom keeeellll - maga köré csavarta az egyik takarót, Jamie pedig magához húzva engem kettőnk köré a másikat...
- Mehetünk - nevetett fel...
Hihetetlenül boldognak éreztem magam... 

26.

Hát tudom, hogy nagyon sok idő telt el... de egy új rész :D hátha valaki...

Rea:

Soha nem voltam biztos benne hogy azon a bizonyos napon Jamie ütött el... és most hinni akartam, hogy nem ő volt, de Andy elmélete sem tetszett jobban... Candy... a lány aki többünket megvezetve került a közelünkbe...
- Én ezt nem értem Biersack... mi lehet benned ami megőrjíti a nőket...
- J... ez nem vicces... - morogtam rá...
- Szerintem sem... - éreztem, hogy feszült lett Andy...
- De ebben azért lássuk be van valami... a csaj többször is megpróbált keresztbe tenni nektek, és pont akkor került képbe a bandánál... amikor Fairy eltünt... - mosolygott rám Jamie
- Ez igaz... de ezzől még nem tudom elképzelni hogy...
- ... a féltékenység sokszor furcsa dolgokra veszi rá az embert... - nyögte maga elé J
- Mindenesetre felhívom a rendőröket... - fűzte hozzá Andy és kivonult a konyhába telefonálni...

Jamie némán támasztotta a pultot a tőle megszokott arroganciával... lehajtott fejjel...
- Hogy kerültél oda?
- Hova?
- Andyhez...
- Nem tudtam hogy ő az... csak azt láttam az útról hogy egy roncs áll a fára csavarodva... félre álltam és odarohantam segíteni... amikor megláttam, hogy ő az... elöntötte a szar az agyamat és ott akartam hagyni...
- ... oh... szóval erre mondtad...
- ... hagyjuk... aztán eszembe jutottál... kirángattam a kocsiból... akkor hívott fel téged... biztos vagyok benne hogy halucinált, mert azt hitte, hogy jönnek a mentők... aztán pedig hogy nem vagyok ott... zavart volt... és ott akartam hagyni újra... de nem tudtam ellenállni a lehetőségnek, hogy lássalak és elmondhassam... nem én voltam... soha...soha nem tudtalak volna...nem akartalak bántani soha Rea... és még mindig szeretlek... - a végét csak mosolyogva maga elé suttogta...


- Örülök, hogy kiderült, hogy nem te voltál J...
- Szerintem el kéne mennem... - lökte el magát a faltól... de nem hagyhattam... oda léptem és átöleltem... ahogy magához szorított éreztem, hogy megremeg a válla és csak sír...
- Ne menj... - suttogtam a mellkasába...
- Fairy... nem itt van a helyem...
- De szükségem van rád...
- ... akkor is le kell fürdenem... - próbálta elviccelni...
- Az itt is menni fog... - engedtem el... ő pedig letörölte a könnyeit....

Andy:

Nem rontottam rájuk, szívesen üvöltöttem volna a világba a fájdalmat amit éreztem... de nem... csak álltam ott és néztem ahogy egymást ölelve zokognak... "szükségem van rád" Fairy nem bocsájtotta meg a Candyvel való botlásomat... és szüksége volt a régi barátjára... vagy.... lehet hogy nem is barátra van szüksége... hanem Jamiere... arra a Jamiere akit szeretni tudott...
- Hé idegen... - szólalt meg... nem tudom mikor vette észre hogy ott állok...
- én... ja igen... elintéztem... utána néznek... Candy múltjának... és... hívnak ha van valami... ti...?
- Andy... én... - nyögte Rea... könnyek gyűltek a szemébe...
- Elmegyek fürdeni... - tünt el Jamie a helységből... még hallottam, hogy bevágja a fürdő ajtót és megnyitja a vizet...
- Nem értem mi szükség volt erre... - mosolygott rám Fairy... - nem történt semmi... csak egyszerűen megbocsájtottam neki...
Csak némán álltam... nem kértem magyarázatot...
- Fairy... én nem kértem.... hogy megmagyarázd... nincs jogom számon kérni téged...
- Hát... ez igaz... de... én mégis úgy érzem, hogy sok mindent tisztáznunk kell... mind a hármunknak... túl sok közöttünk a félreértés és a kavarodás...
- Ne mondd ezt kérlek...
- Nem is tudod mit akarok... - nézett rám dühösen... - szükségem van rá... ahogy rád is... de ezt nem bírom tovább így... Andy én nem tudok neked újra megbocsájtani mindent...
Meg kellett értenem... hiszen újra bántottam... beletörődve, hogy vesztettem... a konyhába kullogtam.

Jamie:

Körbecsavartam magamon egy törölközőt, koszos ruháimmal a kezemben elindultam a kocsihoz, ami a bőröndnyi ruhát rejtette... természetesen nem kerülte el Rea figyelmét, hogy egy szál törölközőben szambázok ki a bejárati ajtón és azonnal utánam rohant...
- Jamie!?
- Én csak... ruháért jöttem... - kaptam fel a fejem a csomagtartóból...
- Ja... mindent értek... - ha jól láttam fülig vörösödött, és ez megmosolyogtatott... - és... mostanában mit csinálsz? - kérdezte, miközben befelé tessékeltem a törölközőt szorongatva, hogy le ne essen, miközben a másik kezemben egy adag ruhát tartottam...
- Beszélgessünk bent, ha már van rajtam ruha... kérlek... - nevettem el magam...
Miután nagyjából felöltöztem lehuppantam a fotelbe és Fairyt néztem... Andyvel a hangulat kicsit mintha nem lett volna az igazi...
- Zenélek... - jelentettem be minden előjel nélkül, mire mind a ketten rám figyeltek... - csak gondoltam szólok... és Fairy kérdezte, hogy mit csinálok mostanában... csak éppen... meztelen voltam és nem akartam... hogy lássa a...
- Jamie! - szolt rám élesen Rea...
- Bocs... csak vicc volt..
- szóval zenélsz? - nézett rám Andy... kételkedett bennem...
- Megmutathatom...

Counterfeit - Come Get Some

Fairy reakcióját lestem, és igen csak önbizalom gerjesztő volt, mikor a úrja és úrja berakta a számot majd tombolva a kanapén ugrált. Végül az ölemben landolt röhögve, Andy mosolygott én pedig azt éreztem, azonnal ki kell szabadulnom innen,,, mielőtt meggondolatlanul cselekszem...

- Kimegyek cigizni... - pattantam fel, talpára állítva Reát...

- Megyek én is... - közölte Andy... 

- Haver... felőlem... - nyögtem...

Lehűlt a levegő, hála az égnek... épp erre volt szükségem...

- Jó vagy... vagyis.. a zenéd... jó...

- Hát köszi... ez aztán az elismerés... - néztem rá sandán... 

- Nem, komolyan... 

- akkor komolyan köszi... de figyelj csak... mi a helyzet... veletek...?!

- Nem hiszem, hogy rád tartozik... vagyis...

- Hidd el, ez ugyanúgy tartozik rám is mint rátok... Fairy... - kaptam fel a fejem 

- Igazad van... - mosolygott rám vacogva az ajtóban... - itt az ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba...