2016. február 4., csütörtök

27.

Fairy:

Andy telefonja szakította meg a kínos csendet... a rendőrök voltak... bizonyíték hiányában nem tudnak semmit tenni Candyvel.. hát a következő az volt, hogy tervet kovácsoltunk, amivel rá tudjuk venni Candyt hogy bevallja mit tett... így megint elmaradt a kínos beszélgetés hármunk között, pedig tudtam, hogy nem húzhatom sokáig az időt... és ha kiderül, az ezerszer rosszabb mintha én magam mondom el...
Jamie amúgy is megsejtett valamit... tudom... éreztem rajta...
- Majd én... - dobta be a tökéletes ötletet... - Candy engem nem ismer személyesen... ahogy azt sem tudja, hogy most itt vagyok... beetetem, hogy bosszút akarok állni rajtad... - mutatott Andyre... - és rábeszélem, hogy fogjunk össze... kicsit kavarok vele... - éreztem hogy a gyomrom összerándul, ahogy elképzeltem, hogy Jamie "kicsit kavar" Candyvel... de láthatóan Andyt feldobta a terv... 
- Csak egy baj van... - kezdte...
- ... Nem tudjuk, hogy hol van Candy...- fejeztem be...
- Mitől lett ilyen rossz kedved Frairy? - nézett rám csibész mosollyal Jamie...
- Félek hogy... valami rosszul fog elsülni... ha tényleg ő volt...ha ez a lány legutóbb megpróbált megölni... nem akarom hogy bajod essen..... - éreztem hogy Andy feszeng - ... nem akarom hogy bárkinek baja essen...
- Szerintem nem lesz baj... - morogta maga elé Jamie
- Akkor, már csak azt kell kitalálni, hogy, hogy találjuk meg a csajt... - tette hozzá Andy...
- nekem van egy ötletem... felhívom én... szólok neki, hogy fellépésünk lesz és hogy jó lenne ha ott lenne... majd elhitetem vele, hogy megbocsájtottam neki...
...
A vállammal támasztottam a telefont, miközben rágyújtottam és legnagyobb meglepetésemre a harmadik csöngésre Candy felkapta a telefont...

Jamie:

Andy némán nézett maga elé egy darabig, aztán a tefonját nyomkodva szólalt meg...
- Ti... úgyértem... te és Fairy... van valami...
- Ez... nem kérdés volt Biersack...
- Nem... mármint... az akart lenni...
- Andy... én most egy kis időt akarok... amíg végig gondolom az egészet... és ez J-re is vonatkozik... - szólalt meg Rea az ajtóból...
Én csak némán mosolyogtam magam elé... inkább nem kommentálom...
- Időre van szükséged? Rea... tudod mennyi idő telt el?... Abban bíztam, hogy... ez elég idő volt... - Andy kicsit kezdte felkapni a vizet... de még mindig úgy éreztem, hogy jobb ha nem szólok bele,,,
- Én pedig azt hiszem... hogy ha még fontos vagyok neked... nem hagytad volna magad... és nem lenne Candy...- láttam, hogy elharapta a mondatot...
- Azt hittem túl vagyunk... ezen... - nézett rá boci szemekkel...
- Én is azt hittem... de... egyszerűen olyan nehéz... túl sok pofont kaptam tőled... - erre a mondatra azért én is összerezzentem... eszembe jutott a mi szakításunk oka... de már legyőztem a magam démonait... az a sok idő az indulatkezelő terápián... megtette hatását... minden agresszivitásomat kiéltem a zenében és a filmvásznon...
- akkor most??? - valahogy megértettem... pontosan ezt éreztem én is... csak Fairyt akartam... ahogy ő is... és most épp nagyon úgy festett, hogy egyikünk sincs nyeregben...
- Én... kimegyek cigizni... - álltam volna fel, de Rea rámszólt...
- J... kérlek... - visszahuppantam... - akkor most... tiszta vizet öntök a pohárba... a helyzet a következő... mind a kettőtöket... szeretlek... és nem tudom eldönteni, hogy mit akarok...
- ... Rea... te most azt várod, hogy ezt elfogadjam? - nyögte Andy... - már meg ne haragudj... - nézett rám - de Jamie megütött... bántott téged...
- Andy... te is bántottál... többször is... gondolj csak bele... az, hogy lelkileg bántottál... semmivel nem jobb...
Láttam, ahogy teljes letargiába zuhanva lehajtja a fejét...
- Fairy... - suttogta Andy... - én sajnálom, de nekem ez... így nem fog menni... úgy érzem... túl sokat kérsz... versenyezzek vele?! érted... - kicsit bántó volt a hangnem...
- Ha ezt érzed... akkor semmi szükség rá...
- Nem akarok bele szólni a vitátokba... de én is itt vagyok ám... - mosolyogtam magam elé... próbáltam leplezni mennyire ideges lettem... - szerintem... koncentráljunk Candyre... azt hiszem... az lenne a legokosabb... addig is Fairynek van ideje... hogy döntsön....
Andy dühösen fújtatott egyet,,,
- Rendben... - szólalt meg végül... Rea a könnyeivel küzdött... nagy terhet nyomtam a vállára ezzel... de igen is... dönteni kell...
- Én most... kimegyek cigizni.... - zártam le a témát....

Mikor visszaértem, Rea nem volt sehol...
- öhm...?
- Azt mondta lefekszik... kicsit kikészült lelkileg...
- Már azt hittem feladod... - mosolyogtam rá...
- Nem... azt nem...csak egyszerűen nem értem...
- Én sem... de ha ő ezt kéri... én a végtelenségig harcolok érte...
- Igen... azt hiszem én is... - mosolygott rám...
Elindultam én is lefeküdni... az egyik szobából fény szűrődött ki... ahogy elmentem előtte...
- J!! - szólalt meg Rea...
- Tessék..?
- Bejössz?
- Persze... - leültem az ágy szélére... - mesélj
- Nagyon jó a zenéd... - mutatott a képernyőre ahol szembe nézhettem magammal...
- Ez a szám... neked írtam... - éreztem hogy ezzel betaláltam... de ez volt az igazság... átölelt...
- Andy?!
- Látom... nincs rám szükség... szólalt meg az ajtóból...
- Várj...! - kérte Fairy... - kérlek...
Egy fél pillanat néma csöndben telt el... lassan kibontakozott az agyam kis rejtett zugában... mit is szeretne Fairy...valószínűleg Andynek is akkor esett le...
- Te komolyan...
- csak... - de nem volt szükség magyarázatra...

Rea:

Rohadtul éreztem magam... Andy megütközve bámult maga elé... láttam, hogy Jamie kerekei is beindultak... és pontosan érezhető volt az a pillanat amikor megértették mit szeretnék...
- Te komolyan... - Andy szinte ki sem mondta...
- Csak... - suttogtam bele a levegőbe, de nem kellett befejeznem... pár lépéssel átszelte a köztünk lévő távolságot,
A következő pillanatban a keze a pólóm alatt száguldott végig, miközben Jamie forró ajkai az enyémhez értek...
Ezt akartam... mind kettőjüket és egyiküket sem... mindkettőre haragudtam, de mindkettőnek megbocsájtottam... egy nagy szakadás volt a lelkem... könnyek folytak le az arcomon, miközben kezek érintettek és ajkak csókoltak, élveztem a dolgot de a zavar és az új élmény vissza vissza rántottak a valóságba. Forró csókokat éreztem a bordáim vonalán a mellemen a kulcscsontomon a nyakamon, majd J nézett velem szembe, szemében vad tűzként lobogott a vágy... hirtelen villámként jött élvezet... felhevült combom belső oldalán csókolt Andy vadul, szinte dühösen... csókjai nyomán
hangos sóhajok hagyták el a számat... Jamie szemei villámokat szórtak felém és olyan vadul csókolt, ahogy azelőtt még soha... nem tudom, melyikük gyötrő keze hajszolt elsőnek a gyönyörbe... de utána... már nem volt megállás... felváltva élveztek... a végén pedig szinte ájultan hevertünk egymás mellett... az oldalamon feküdtem mögöttem szorosan Andy, keze még mindig cirógatott... Jamie pedig mosolyogva nézett ki szőke tincsei alól alíg pár centire az arcomtól...
- Boldog vagy Fairy? - törte meg végül a csendet... én pedig a párnámba fojtottam feltörni készülő könnyeimet, de nem hagyták... Andy cirógató keze alattomos csiklandozóvá változott... Jamie pedig kilopta a párnát a fejem alól...
- Válaszolj, vagy halálra csikiztetlek Andyvel... - nevetett rám J
- Most... most boldog vagyok... - éreztem hogy fülig vörösödtem, de azt hiszem erre a válaszra számítottak... Andy lehajolt, hogy csókot leheljen a számra majd felpattant...
- Dohányoznom keeeellll - maga köré csavarta az egyik takarót, Jamie pedig magához húzva engem kettőnk köré a másikat...
- Mehetünk - nevetett fel...
Hihetetlenül boldognak éreztem magam... 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése