21.

4 hónappal később...

Ashley:

Épp ezerrel rajzoltam az asztal fölé görnyedve... nem tudom mi vett rá erre... Andy rontott be és kérdezés nélkül a hűtőhöz trappolt, majd egy pohárral a kezében tért vissza... lecsapta az asztalra és fújtatott egyet...

- Andrew... esetleg... van valami amit megosztanál velem? - morogtam...

- Nem tudom... Ash az a csaj... Candy... nem ismered valahonnan?

- Nem haver, de úgy sejtem te igen...? - néztem fel a papírról... 

- Ez a legrosszabb... fogggggallmamam sincs... érted?

- Biztos egy kóbor numera...

- Assshhhh... - nézett rám bosszúsan majd hirtelen lemerevedett... - basszus...

- Na..?

Nem kaptam választ... olyan sebességgel tűnt el, ahogy érkezett, csak ezúttal a hülye hosszú kezével még a poharat is leverte... 

- Seggfej... - kiabáltam utána, miközben a szilánkokat néztem és a papíromra csordogáló üdítőt...

Unottan arrébb húztam a papírt és elkezdtem körberajzolni a foltokat... 

Csörög a telefon... 

- Ashley??

- Christian... 

- Ne hülyéskedj...Beszélnünk kell... azt hiszem tudom ki...

- Kitalálom... Candy...

- Honnan... 

- Andy tornádó épp az előbb járt itt... de gyere csak nyugodtan... maradt még pohár...

- Tessék? 

- Semmi... gyere... meséld el ki ez a csaj, hogy ekkora port kavar...

- Majd megyek...

- Szi... píípíípíí...

Andy:

Pillanatok alatt rádöbbentem mi történik... Candy volt az a lány... akivel megcsaltam Reát... akkor a díjkiosztón... egyenesen a Rebels tagjainak lakása felé száguldottam... épp az ajtóban értem a csajt...

- Andy...? - nézett rám vigyorogva... - Úgy festesz, mint aki szellemet lát...

- Te voltál...

- Na... rájöttél? - Egész közel lépett hozzám...

Nem az agyam... tuti, hogy egy egész más testrészem vezetett... a derekára tettem a kezem, ő pedig azonnal hozzám simult... ajkait máris az enyémen éreztem... és azonnal beugrott minden kép aznapról... Az ajtó kivágódott... Rea arcára fagyott mosollyal állt előttem... hatalmas pofon csattant az arcomon... 

Elrohant én pedig utána indultam, de Candy elkapta a karom...

- Ez még csak a kezdet... tönkre foglak tenni Andy Biersack... mert te is ezt tetted velem...

 

Ahley:

Még mindig morogtam amiért CC rám tette a telefont...

Ez az Ash haver... próbálj meg kommunikálni a barátaiddal... eltakarítottam a hurrikán nyomait, amikor kintről dörömbölést hallottam... de legnagyobb meglepetésemre nem Chris volt... Rea rontott be... zokogva...

- Mi a fasz van ma... - dörmögtem...

- Ash... - a mellkasomnak döntötte a fejét... és zokogott... átöleltem, bár semmit nem értettem...

- Fairy... elmondod...? - Megrázta a fejét... arcát pirosra marták a könnyek... 

- Nem megy... - nyögte... mire megcsörrent a telefonom...

Andy...

- Ne vedd fel... kérlek... - nézett rám Rea olyn tekintettel, hogy hirtelen mindent megértettem... 

- Te normális vagy???? - üvöltöttem bele a telefonba...

- Ash... ott van Rea? - Hallottam meg Andy elgyötört hangját...

- Tudod... ha itt lenne... nem hiszem hogy látni akarna... mit tettél te barom...?

- Én... nem tudom miért... de... Candy... én... - Próbálta összerakni a gondolatait, miközben hallottam, hogy felpörög az autó motorja...

- AHA... szóval... ha majd sikerül kiköhögnöd egyértelmes mondatot... akkor szólj... - Rettentő ideges voltam... egyik karommal tartottam Rea-t aki még mindig nekem dőlve sírt...

- Megcsókoltam őt... de nem tudom miért... ASHLEY... 

- Most leteszem Andy... ne gyere ide... 

A telefont az asztalra csúsztattam és letöröltem Fairy könnyeit...

- Hé... minden rendben... - mosolyt erőltettem magamra... - gyere... a kanapém nagyon kényelmes... elfér rajta két összetört szív is...

Hirtelen összezavarodva nézett rám... 

- Kettő? 

Bólintottam... nem szoktam kitálalni a magánéletem... de nem éppen voltam a toppon lelkileg... elmeséltem neki pár dolgot, amit megtörve hallgatott... némán hatalmas szemekkel... a végén átölelt...

- Ash... te olyan jó ember vagy... - mosolygott rám fájdalmasan...

Hümmögtem egyet...

- Biztos ez az oka, hogy egyedül élek... és nem marad meg mellettem senki... - hajtottam le a fejem...

Rea egy hajtincsemet kezdte el csavargatni... 

- Ash... én... - hangja elcsuklott... ránéztem... olyan közel volt, hogy arcomon éreztem a forró leheletét... nem tudtam ellenállni... először csak még közelebb hajoltam, majd megcsókoltam... éreztem, hogy egy pillanatra megfeszül, de aztán ajkai forrón perzselték az enyémet... nem húzódott el és nem ellenkezett... az ölembe húztam... hozzám simult és újra csókolt... de éreztem a könnyeinek sós ízét...