- Fairy, Andy keresett... - a busznak dőltem és rágyújtottam... Ashley tekintete elárulta, hogy mennyire aggódik...
- Hagyjad, hagy keressen... - a kék hajú srác felnevetett...
- Szerintem be van tépve... - tette hozzá...
- Ez sajnos nem újdonság... - felelte Ashley elgyötört arccal... - mióta... állandóan ez megy...
- Azt is mondta , hogy van nálad valami ami az övé... - szólalt meg újra Max...
- Igen, engem is ezzel talált meg... de egyszerűen fogalmam sincs, hogy miről beszél...
- Fairy... lassan mennünk kell - lépett elő a semmiből Nova a mini dobisten - ááhh szia Ash... - köszönt oda, de már el is tűnt...
- Találkozunk... -nyögte Ash bánatosan... régen állandóan együtt voltunk...
- Ti léptek fel előttünk... - mosolyogtam... - majd megnézlek...
Bólintott, a szél az arcába fújta a haját, ahogy visszanézett...
A koncertek előtt még mindig izgultam, ráadásul pont utánuk következtünk. Nem néztem oda, de Andy jellegzetes hangját hallottam, ahogy behunytam a szemem rögtön az ágyon feküdtem a képzeletemben, ahogy a kezemet szorítja és halkan énekel... gyakran énekelt nekem, de ez még akkor volt, amikor nem drogozott... Kipattant a szemem a szám végén... Max rám nézett és keserű mosollyal az arcán letörölte a könnyeimet...
- Ne tedd ezt magaddal... - suttogta... - nem éri meg...
A színpad szélén elkerülhetetlen volt a találkozás. Döbbenten álltam, amikor lefelé lépkedett a könnyeit morzsolgatta...
- Hiányzol... - állt meg mellettem egy pillanatra, finoman megérintve a kezemet... mintha árammal rázott volna meg... ránézésre kitisztult mostanra...
- Te is... - nyögtem, de Max máris húzni kezdett a tömeg elé... tudomást sem véve Andy jelenlétéről...
A fejem zúgott, Max hangját hallottam, mire a tömeg őrjöngve kiabálta a nevünket és magamhoz tértem...
Minden simán ment, de nem voltam teljesen képben... Andy hirtelen jött vallomásán járt az eszem... még akkor is mikor lesétáltunk a színpadról...
- Ma nincs több ráadás... - dobtam oda a mikrofont az egyik szervezőnek.
- Rendben, holnap találkozunk a 10-esen... - a számos jelezték a fesztiválon elhelyezett színpadokat... a legnagyobb esemény az évben, ahol majdnem csak híresség található... minden rajongó álma...
Elvonultunk a zenekar sátrába autogramot osztani. Imádtam a rajongókkal lenni... kék hajú fiúk és lányok rohantak felénk ahogy elálltak az útból az őrök. Max, Alex és Nova elemükben voltak... kikezdtek a rajongó lányokkal, akik hol visítozva, hogy zokogva ölelgették őket... Perzse a srácoknak volt még egy dolog, amit mindennél jobban szerettek, amikor egy egy bátrabb lány... testrészeit kellett aláírniuk... de ezúttal engem ért kellemes meglepetés...
Cloud a neve ellenére tündérien bájos szőke loknis lány lépett oda hozzám... bár még így is magasabb volt nálam, mindig olyan érzésem volt, hogy meg kellene simogatnom a fejét... azóta a rajongónk volt mióta először felléptünk egy kis bárban... mindenfelé követ minket... bárhol lépünk fel, ő biztosan ott van...
- Fairy!!! - próbált meg átjutni a tömegen. Nem sok sikerrel... intettem Jeff-nek, aki nem mellesleg a kedvenc testőröm, hogy intézkedjen, mire felkapta a kapálózó lányt és szó szerint átcipelte a tömegen...
Cloud hálásan átölelt... ilyenkor éreztem, hogy a bájossága nem csak álca... úgy ölelgetett, mintha egy valódi tündért tartana a karjai között... mikor eleresztett bal karját kezdte mutogatni... egy tetoválás ékesítette... Fairy... a saját aláírásom köszönt vissza a lány bőréről és egy kék hajú tündér, ahogy puszit dob... hangjegyek körülötte...
- Atyaég Cloud... de aranyos vagy... - egészen meghatódtam...
- Pont a másikkal szemben - motyogta... pontosan tudtam, hogy miről beszél... a jobb karján, egy régebbi tetoválás volt... milliószor láttam már... Egy Andyről készült rajz, fekete angyal szárnyakkal... fölötte az ő aláírásával... elszorult a szívem, ahogy egymás mellé tette a két karját... a kék hajú tündér pontosan az Andy angyalnak dobott puszit...
- Fairy... ki kell hogy béküljetek... - szinte suttogta, de a tömeg ellenére jól értettem... lehajtotta a fejét... - ti vagytok a tökéletes pár...
- Voltál már náluk ma? - kérdeztem, mire megrázta a fejét... - Akkor mit szólnál, ha együtt mennénk...
A lány a nyakamba ugrott örömében... Mi a fenét csinálok... gondoltam... de a karom már engedetlenül Jeffnek intett, hogy segítsen átjutni a tömegen...
- Megyek... - dörmögte a testőr...
- Kellett neked ekkorára nőni... - vigyorogtam rá, miközben izmait átküzdötte a tömegen...
- Különben ki védene meg? A csontkollekció zenekarod?
- Naaaa.... - kiabált Max felénk... hallotta Jeff szavait... - ki vagy rúgva... - röhögött a kék hajú...
- Jeff, Cloud és én átmennénk a Black Veil Brides sátrához... megtennéd, hogy elkísérsz?
- Persze - felelte... a hátára másztam...
- Hééé a kísérj és a cipelj nem ugyanaz... - vigyorgott, de közben könnyedén átcipelt a tömegen, miközben Cloud-ot kézen fogva húzta maga mellett... még így sem sok híja volt, hogy leráncigáljanak a hátáról... de végül sikeresen kijutottunk
Andy döbbenten nézett fel a füzetéből, mikor megálltunk a sátrukban... már túl voltak a dedikáláson... rajondók nélkül ücsörögtek jobbra balra...
Ash szeme boldogan felcsillant és máris felém repült...
- Fairy... - átölelt.
- Ash - vigyorogtam rá... - engedd el a fenekemet...
- Jajj boccccssss... - adta az ártatlant... a többiek is mind odajöttek... Cloud szinte ájuldozott, hogy ennyire közel lehet a BVB tagjaihoz... így hamar elkezdtek vele beszélgetni... én pedig leültem az asztalra Andy mellé...
Percekig csak bámultam a füzete lapjait...
Mikor észrevettem hogy néz, akaratlanul eszembe jutott, mikor régen mellette ébredtem... minden reggelt azzal töltött, hogy percekig csak bámulta, ahogy alszom...
- Segíts nekem... - szólalt meg végül... - segíts, hogy visszakaphassalak... - lehajtotta a fejét és a kezemért nyúlt... az ujjaimmal játszadozott és... elvesztem... a következő pillanatban már az ölében ültem és zokogtam...
Ő pedig úgy ölelt, mint azelőtt soha...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése