8.

Pár nappal később átköltöztem. A buszban élés már megszokott volt számomra nem okozott problémát. Az viszont igen, hogy nem tudtam magammal mit kezdeni...
Eltelt pár hét, azóta az este óta nem találkoztam Andyvel, az utolsó koncertek után a BVB turnéra indult, Alex, Nova és Max viszont a forgatási helyszíntől nem messze béreltek egy lakást, így hozzájuk gyakran átmehettem volna, de Max furcsán viselkedett egy ideje és nem tudtam őt kezelni... ahogy kiléptem a buszból a könyvben lévő rohadt üvegház díszletét láttam, rögtön beugrott a csókjelenet és máris Alexet tárcsáztam... harmadik napja forgatták ezt a jelenetet és nekem hánynom kellett tőle, hogy ahányszor Lilly Jamie nyakába csavarodott éreztem, hogy elborul az agyam... utáltam féltékenynek lenni... vissza akartam kapni a régi önmagamat Jamie mellett... éljenek a színészek... Jemima állt mellettem, eddig észre sem vettem, annyira elfoglalt az öngyújtóm kattogtatása...
- Én már tuti, hogy feladtam volna... - adott tüzet...
- Köszi...
- Hogy bírod?
- Nem mindig jól...
- Szerintem ha vödörbe nyomhatnád Lilly fejét jobb lenne... - vigyorgott én pedig elnevettem magam... - tudod, voltam már hasonló helyzetben...
- És hogy bírtad ki?
- Nem mindig jól... - nevette el magát... - de J szeret téged... látszik, ahogy állandóan néz... és egy ilyen csók... nem jelent semmit... - mosolygott bátorítóan...
- Tudom én... csak
- Azt hiszed, hogy Lilly szebb nálad, jobb nálad, okosabb nálad...
- Kicsit...
- Nem... ami azt illeti... ő egy hisztis, felfuvalkodott nagyképű... szia Kev... - köszönt oda a filmbéi bátyját alakító srácnak, aki baljósan méregetett minket...
- Szerintem ne itt beszéljetek a dívánkról... még a falnak is füle van... - nevetett...
- Istenem, ha tudnátok, hogy mennyire jó, hogy itt vagytok... - mosolyogtam... - nem gondoltam volna, hogy másnak is problémája van...
- Ohhh... ha tudnád... - vigyorgott Kevin
- Megint én vagyok a téma? - lépkedett el mellettünk Lilly...
- Szerintem csak te gondolod, hogy mindenki veled foglalkozik... - vágta a fejéhez Kev
- Miért gondolod, hogy te vagy a téma...? - néztem rá...
- Te meg ki vagy.... jaaa, már tudom... jól smárol a pasid aranyom... - hajolt felém...
- Szerintem fogalmad sincs mennyire... - mosolyogtam, de belül majd fel robbantam...
Elvonult végre én pedig könnyes szemmel Jemima felé fordultam...
- Ne... - suttogta, miközben átölelt... - nem hagytad magad... iszonyatosan jófej és erős csajszi vagy... ne akadj most ki...
- Mi történt? - hallottam meg Jamie hangját a hátam mögül...
- Lilly...
- A fenébe is már... - Magához húzott... - ne haragudj... nem akartam, hogy ez legyen...
- Felkészíthetted volna hogy egy gusztustalan ribanc a csaj... - nézett Kevin J-re...
- Semmi baj... - nyögtem... - nem az ő hibája...
A busz felé indultam, mikor megcsörrent a telefonom.
- Hé idegen... - hallottam meg Andy hangját...
- A legjobbkor hívsz... mikor...
- Épp feléd tartok, szünetet tartunk, mert Jake beteg lett... a srácok háza előtt várlak... ha neked jó...
- Tökéletes...
- Szer... szia...
- Szia...
Visszasétáltam de már csak Kev volt ott
- Kevin, szólnál Jamie-nek, hogy el kellett mennem?
- Persze...
- Köszi...

A ház felé sétáltam... nem volt messze így hamar odaértem. Andy már várt. Az autónak támaszkodva mosolygott, mikor mellé értem...
- Napozol?
- Olyasmi...
Beültünk a kocsiba és elindultunk...
- Hova megyünk?
- Nem tudom, csak... megyünk..
- Rendben... - egyeztem bele...
- Addig elmesélhetnéd, hogy mi a baj...
Beszámoltam neki Lillyről... csak némán hallgatta a történteket, nem fűzött hozzá semmit.
- Ez csak egy film... - morogta végül, legnagyobb meglepetésemre...
- Andy... én tudom, hogy nem éppen veled kéne megbeszélnem...
- Várj... mielőtt nagyon belemerülsz, szeretnék elmondani valamit... én eldöntöttem, hogy most... elfogadom ami történik. Melletted állok, annak idején az angol gyerek a legjobb barátod volt, amikor én bántottalak... most hagy legyek én a barátod... olyan barát akinek elmondhatsz mindent...
Bekanyarodott egy kávézó elé...
- És most, iszunk egy kávét...
- Végre valami jó hír... - mosolyogtam, miközben próbáltam elhinni neki az előző monológját... nem voltam benne biztos, hogy tartani fogja magát... Miközben leültünk az arcát fürkésztem...
- Rea, tudod ugye, hogy szeretlek... de az a fontos... hogy boldog vagy... én pedig része lehetek az életednek ha így hát így... - kevergette a kávéját...
- Én... - nem tudtam mit mondhatnék...
- Csak engedd, hogy a barátod legyek... - nézett a nagy kék szemeivel...
- Ez nem is kérdéses... - mosolyogtam
- Szép lánc... még nem láttam...
Nyeltem egyet, kezdett kínos lenni az egész... az exemmel beszélgetni a jelenlegi kapcsolatomról... áradoztam volna Jamie-ről, ha Andy egy lány lenne akit hetven éve a legjobb barátnőmnek tudok be... de így nehéz volt...
- Igen, mert új...
- Fairy... ne érezd rosszul magad... tényleg elfogadtam a szitut... szóval... - könyökölt fel az asztalra, megtámasztva az állát - mesélj...
Ez tuti valami rossz álom... gondoltam
- Hát... Jamie-től kaptam...
- Ezt sejtettem... és minden rendben veletek... Lilly-n kívül persze...
- Lilly is rendben van... mindenki utálja, szóval... így annyira nem vagyok hátrányban... - nevettem...
- Amúgy sem értelek, miért lennél hátrányban... az angol gyerek veled van együtt... nem vele... és szerintem pont ez a baja... talán tetszik neki...nem tudom felsorolni hányszor láttam olyat, hogy a forgatás alatt a főszereplők egymásba szerettek... talán a csaj... azt gondolta, hogy majd velük is így lesz... erre jött egy gyönyörű apró tündérlány, aki elcsavarta a főhős fejét... nem éppen szokványos befejezés.. - nevetett...
Kisétáltunk az autóhoz...
- És te? Milyen volt a turné eddig? - kérdeztem, mikor megállt mellettem és az autónak támaszkodva rágyújtottunk...
- Hát... a szokásos... semmi extra, csak Jake lebetegedett, ezért el kellett tolnunk az időpontokat végül... - mosolygott...
- És nincs valaki...
- Rea... az elfogadás nem egyenlő azzal, hogy túlléptem rajtad... - annyira közel volt hozzám, hogy megint kellemetlenül kezdtem érezni magam... elfordítottam a fejem...
- Sajnálom... - nyögtem - visszaviszel légyszi?